Múltidézős hangulatomban eszembe jutott a spenótfőzelék!

Ajjjaj! Akik nem szeretik ,a számunkra nagy kedvenc főzelékünket , biztos hidegrázást kapnak. Bocsi a látványért!

Múltidézős hangulatomban ,eszembe jutott, hogy gyerekkoromban bundás kenyérrel szerettem a legjobban, így ma bundáskenyérrel ettük a

SPENÓTFŐZELÉKET

(Utolsó képként a kedvenc mélyhűtött spenótunkat feltettem. A spenót kicsi “bálákként” szunnyadoznak a zacskóban. Nem pépesített, azt a fajtát nem kedveljük. Nagyobbacskák a spenót darabok benne.)

Főzés előtt a fagyott spenótot, 30 fokra beteszem a sütőbe egy tálba. Hideg marad de hamar szétesik. Egy laza fokhagymás rántást készítünk a “spenótfőző” edényünkben . A legfinomabb ízt úgy érjük el, ha a zsiradék , a rántáshoz, kevés olaj és vaj keveréke. Enyhén megpirítjuk és gyors mozdulatokkal hozzákeverjük a leolvadt hideg spenótot.
(Mivel én még a végén tojást is keverek a főzelékhez, “sűrítő anyagként” is,  a rántáshoz sokkal kevesebb lisztet használok.)

Fokozatosan engedjük fel tejjel vagy tejszínnel a számunkra megfelelő sűrűségűre. Én sűrűbb leves állagúra főzöm.

Amikor kicsit kiforraltam, hozzáütök néhány tojást és elkeverem a főzelékben.
Ha szeretnénk benne egész tojásokat is, akkor a tojások egy részét elkeverjük benne , a többit (mint a buggyantott tojás készítésekor), csak beleütjük és nem keverjük néhány másodpercig.

Sóval, őrölt borssal és őrölt szerecsendióval szoktam ízesíteni.

Rózsa Takács: – Nálunk is kedves étel – én tejben áztatott zsemlével sűrítem – de mindenképpen nagyon nagyon finom

Éva Magyarné Erdős: – Jó fokhagymásan szeretem, bundás kenyérrel is, de legjobban tükörtojással 🙂 (gyerekkoromban nagynéném cukorral készítette 🙂 )

Zsuzsanna Bárdi konyhájából!